Az író: Janne Teller
Janne Teller dán írónő aki 1964-ben született Koppenhágában. Eredetileg közgazdaságtant és jogot tanult, majd az ENSZ és az Európai Unió gazdasági és politikai tanácsadójaként dolgozott szerte a világban. 1995-ben hagyott fel karrierjével és teljes mértékben az írás felé fordult. Életét jelenleg Koppenhága, New York, Milánó és Párizs közt osztja meg.
Leghíresebb műve: Semmi (Intet)
Maga a könyv:
Hivatalos:
„Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Ezekkel a szavakkal hagyja el Pierre egy nap az osztálytermet. Osztálytársai erre elhatározzák, hogy nihilista társuknak bebizonyítják az ellenkezőjét. A terv szerint egy régi pajtában gyűjtenek össze mindent, aminek van értelme. De először csak egy fejetlen játékbaba, egy zsoltároskönyv, régi fényképek, elszáradt rózsaszirmok gyűlnek össze. Ezért a diákok azt találják ki, hogy mindenkinek valami számára különlegesen fontosat kell odaadnia. Olénak a bokszkesztyűjét, Hansnak a vadonatúj biciklijét, Hussainnek az imaszőnyegét. Minél nagyobb az áldozat, annál nagyobb az értelme.
Ami ártalmatlan játéknak indul, hamarosan kontrollálhatatlanná válik: Rikke-Ursulának a copfjaitól, Gerdának a hörcsögétől kell megválnia. Kettejük még kegyetlenebb követelésekkel áll elő: Anna-Linek örökbefogadási bizonyítványa, a kis Emil koporsója, egy kutyatetem és egy Jézus-szobor is az „értelem hegyén”, a „Fontos Dolgok Halmán” végzi. Akkor vadulnak csak igazán el az események, amikor Sofie-nak az ártatlanságát, a tehetségesen gitározó Jan-Johannak meg az ujját kell feláldoznia. Ekkor lépnek közbe a szülők és a rendőrség.
Csak Pierre marad flegma. Kineveti a kamaszokat, akik ilyen áldozatokra képesek, csak hogy megtalálják az élet értelmét. Ezért nagy árat kell fizetnie: a többi gyerek kegyetlenül bosszút áll.
Az én véleményem.
Egy délelőtt alatt olvastam el (még februárban), 3 óra alatt túl voltam rajta (ez azt jelenti, hogy elolvastam). Szinte faltam az oldalakat, már a közepén is elég durva volt, de annyira kíváncsi voltam, hogy nem bírtam letenni. Amikor befejeztem, eléggé magam alatt voltam, és elkezdtem az élet értelmén gondolkodni. Ez a nyomasztó hangulat, ami végigkísér az egész könyvön, a végén tört ki belőlem. Miután kisírtam magam, rájöttem, hogy ez a könyv segített nekem másként gondolni a világra, az életre és az emberekre.
Azóta is eszembe szokott jutni ez a könyv és mondanivalója.
Azt hiszem érdemes volt elolvasnom.
Más vélemény:
,,Kegyetlen és bátor könyv"
Die Zeit
,,Bárki olvashatja, mindenkinek szól-mint a legjobb gyermek- és ifjúsági könyvek általában"
Politiken
,,Provokatív és állásfoglalásra késztető példázat"
Publishers Weekly
Egyéb:
A könyv trailere (angol) (1:31)
(ez sokkal jobb minőségű mint a többi)