Szerelmes könyvek tavaszra

Őrülten nehéz szerelmes könyveket ajánlani. Nem írhatom például, hogy beindultak a hormonok, és tessék, mindenki válasszon egy könyvet. És azt sem írhatom tudománytalanul és egyszerűen, hogy tessék csak, nézzétek, itt van, mert az egész köré muszáj valamilyen értelmes (és kevéssé érzelmes) magyarázatot köríteni. Mivel olyan szerelmes könyvet biztosan nem tudok ajánlani, ami mindenkinek egyformán tetszik, ezért kategóriákra osztottam őket, így szerintem mindenki megtalálhatja a magához illőt erre a rövidke tavaszra.

Stephanie Meyer: Twilight - Ezt a könyvet elsősorban a fantasy szerelmeseinek ajánlom, akik leginkább az álmaikban élnek, és az álompasijuknak minimum hat lábujja van, vagy angyalszárnyai, vagy ha ezek nem is, akkor legalább csillog egy picit.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia - Ez a könyv leginkább a véres drámák és az örök klasszikusok rajongóinak fog tetszeni, tele van izgalmas részekkel, árulással, nagy drámákkal, szerelemmel és persze, ahogyan az Shakespeare-nél megszokhattuk, halálesetekkel is.

Kemény Zsófi: Én még sosem – Azoknak, akik reálisan gondolkoznak, minden téren (még a szerelemről is). Fókuszában egy szerelmi háromszöggel, három nagyon különböző karakterrel. Budapesten játszódik, tehát ha valami tényleg „itt és most” típusú, akkor ez az.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet - Jane Austen ikonikus művét elsősorban anglománoknak és a kosztümös filmek kedvelőinek ajánlom, akik nem is tudnák elképzelni a napjukat ötórai tea nélkül (bár ők már biztos olvasták). A regény szellemes és idilli hangulatába könnyen bele lehet feledkezni.

 

John Green: Csillagainkban a hiba – Tökéletes olvasmány orvostanhallgatóknak és mazochistáknak, akik szeretnek halálos kimenetelű betegségben szenvedő fiatalok szerelméről olvasni. Ha még ezek után is arra vetemednél, hogy elolvasd, mindenképp készíts a közelbe egy adag papírzsepit.

 

Kiera Cass: A Párválasztó trilógia - Az örök hercegnőknek, azoknak, akik koronával a fejükön alszanak és persze meseszép ruhákat álmodnak maguknak. Ezeknek a lányoknak garantálom, hogy nem fognak csalódni a könyvben, ez egy igazi hamisítatlan hercegnős sztori, herceggel, testőrrel, mérhetetlen luxussal és persze áradó érzelmekkel.

Az ajánlatok száma valójában végtelen, ezért lehetetlen lenne lezárni a sort. De ha valaki ebből a szinte szőrszálhasogató aprólékossággal és megalapozott tudományossággal összeállított listából mégsem tudna választani, az hagyja a fenébe az egészet és élvezze a tavaszt. (Meg a szerelmet.)

Tammara Webber: Easy- Egyszeregy

Ez a könyv egy érzelembomba. Egy érzelem robbanás. 

Tartalom:

Egy ismeretlen megmentő.
Egy nyugtalanító titok.
A szerelem nem mindig sima ügy…
A fiú figyelte a lányt, de nem ismerte őt. Aztán egy váratlan összecsapás jóvoltából a megmentőjévé vált…
Tagadhatatlan vonzerő hatott közöttük. Ám a múlt, amelyen a fiú kemény munkával igyekezett felülkerekedni, és a jövő, amelybe a lány őszinte hitét vetette, azzal fenyegetett, hogy elszakítja őket egymástól.
Csak együtt vehették föl a harcot a fájdalom és a bűntudat ellen, nézhettek szembe az igazsággal, és találhattak rá a szerelem nem várt erejére.

 Nekem sok rész előre kiszámítható volt. (Ez az egyik ok, amiért nem lett kedvenc.) Bár nagyon is gördülékenyen lehet olvasni, szinte olvastatja magát. Letehetetlen. (Ezt az támasztja alá, hogy hajnalban fejeztem be.) A történet egyre morbidabbá válik a könyv közepétől. Persze tudom, hogy ez is a valóság, meg reális stb. De ilyen dózisban inkább elkeseredett próbálkozásnak tűnik, hogy az olvasó nehogy egy pillanatra is elunja magát.

A borító szerintem rossz választás. Nem tetszik a kép, annyira beeszi magát az ember agyába, hogy már nem is tudja a főszereplőket máshogy elképzelni.
A történetbeli srác külseje eleve nem nyert meg, de ez ízlés kérdése - nekem egyszerűen nem szimpatikusak a hosszabb hajú piercinges, tetkós srácok.
Tehát szerintem a srác nem vonzó, a csaj meg jóval idősebbnek tűnik, mint ahogy  a szerepe írja. 

Szereplők: 
Nincsenek eltúlozva, a reakcióik egyes fordulatokra teljesen reálisak. Nem tökéletesek. 

A főhősnőnk egy eredeti, kreatív csaj, aki után bomlanak a pasik, és minden esetben a tökéleteset tudja kiválasztani  (akivel évekig együtt lesznek), ez valamilyen szinten abszurd.
Ennek ellenére cselekedetei, viselkedése alapján inkább egy lúzernek kikiáltott szereplő lenne. Komolyzenét hallgat és nagybőgőzik, persze minden tanítványa belé van esve. Ezen felül állandóan otthon kuksol ("semmiben sem vagyok benne" magatartás). És még így is. Tulajdonképpen a kisujját se mozdítja. 

Lucasról pedig már a fentebb kifejtettem a külsejével kapcsolatos ellenszenvemet, de ami a lelkét illeti (tehát belül): csodálatos. Kedves, aranyos, zárkózott és még sorolhatnám.

A könyv hosszúsága számomra tökéletes, de most meg nem kellett volna epilógus.. (jobban szeretem én magam elképzelni az ilyesfajta történetek végét.)  
 

Tammara Webber kislánykorában szeretett bele az olvasásba, és rövidesen az írásba is. A középiskolában borongós szerelmes verseket költött, tizenkilenc évesen vetette papírra első fél regényét (majd véletlenül leszecskázta a munkahelyi iratmegsemmisítőn). Reményteli romantikus lélek, aki azért imádja a hepienddel végződő regényeket, mert a való életben éppen elég történet zárul hepiend nélkül. Középiskolai szerelméhez ment feleségül, három gyermek édesanyja. Férjével és a kelleténél több -felnőni egyáltalán nem óhajtó-macskájával Texasban él. 

Úgy összességében: 5/10
Eredeti megjelenés: 2012  (magyarul: 2013)
 Kiadta : Könyvmolyképző Kiadó (Vörös pöttyös könyv  )
Honnan szereztem: Könyvtár 
Képek forrása: www.tammarawebber.com