Szerelmes könyvek tavaszra

Őrülten nehéz szerelmes könyveket ajánlani. Nem írhatom például, hogy beindultak a hormonok, és tessék, mindenki válasszon egy könyvet. És azt sem írhatom tudománytalanul és egyszerűen, hogy tessék csak, nézzétek, itt van, mert az egész köré muszáj valamilyen értelmes (és kevéssé érzelmes) magyarázatot köríteni. Mivel olyan szerelmes könyvet biztosan nem tudok ajánlani, ami mindenkinek egyformán tetszik, ezért kategóriákra osztottam őket, így szerintem mindenki megtalálhatja a magához illőt erre a rövidke tavaszra.

Stephanie Meyer: Twilight - Ezt a könyvet elsősorban a fantasy szerelmeseinek ajánlom, akik leginkább az álmaikban élnek, és az álompasijuknak minimum hat lábujja van, vagy angyalszárnyai, vagy ha ezek nem is, akkor legalább csillog egy picit.

William Shakespeare: Rómeó és Júlia - Ez a könyv leginkább a véres drámák és az örök klasszikusok rajongóinak fog tetszeni, tele van izgalmas részekkel, árulással, nagy drámákkal, szerelemmel és persze, ahogyan az Shakespeare-nél megszokhattuk, halálesetekkel is.

Kemény Zsófi: Én még sosem – Azoknak, akik reálisan gondolkoznak, minden téren (még a szerelemről is). Fókuszában egy szerelmi háromszöggel, három nagyon különböző karakterrel. Budapesten játszódik, tehát ha valami tényleg „itt és most” típusú, akkor ez az.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet - Jane Austen ikonikus művét elsősorban anglománoknak és a kosztümös filmek kedvelőinek ajánlom, akik nem is tudnák elképzelni a napjukat ötórai tea nélkül (bár ők már biztos olvasták). A regény szellemes és idilli hangulatába könnyen bele lehet feledkezni.

 

John Green: Csillagainkban a hiba – Tökéletes olvasmány orvostanhallgatóknak és mazochistáknak, akik szeretnek halálos kimenetelű betegségben szenvedő fiatalok szerelméről olvasni. Ha még ezek után is arra vetemednél, hogy elolvasd, mindenképp készíts a közelbe egy adag papírzsepit.

 

Kiera Cass: A Párválasztó trilógia - Az örök hercegnőknek, azoknak, akik koronával a fejükön alszanak és persze meseszép ruhákat álmodnak maguknak. Ezeknek a lányoknak garantálom, hogy nem fognak csalódni a könyvben, ez egy igazi hamisítatlan hercegnős sztori, herceggel, testőrrel, mérhetetlen luxussal és persze áradó érzelmekkel.

Az ajánlatok száma valójában végtelen, ezért lehetetlen lenne lezárni a sort. De ha valaki ebből a szinte szőrszálhasogató aprólékossággal és megalapozott tudományossággal összeállított listából mégsem tudna választani, az hagyja a fenébe az egészet és élvezze a tavaszt. (Meg a szerelmet.)

john green csillagainkban a hiba avagy ehhez tényleg kell egy csomó zsepi?

Egy erős könyv.

Fülszöveg:

A rákellenes csodagyógyszer összezsugorítja a tumort, és biztosít még néhány évet Hazelnek, ám ő így is folyamatosan a végső stádiumban van, és a diagnózisában már megírták az élete utolsó fejezetét. De amikor a támaszcsoportban megjelenő, isteni Augustus Waters képében bekövetkezik a nem várt fordulat, Hazel történetét is át kell írni…
„A csillagainkban a hiba” – John Green eddigi legambiciózusabb és legfájdalmasabb, mélyenszántó, vakmerő, pimasz és kíméletlen műve, lélegzetelállító felfedezőút az élet és a szerelem kacagtató, vérpezsdítő és tragikus birodalmában.

Két hónap után betévedtem a könyvtárba. A polcok közt egyszer csak megláttam egy élénk kék borítót. Mivel én általában „színre utazom”, tehát színről állapítok meg dolgokat, azokra csapok le, amiknek tetszik a színe, tudom ez így elég felületesnek hangzik, de a megérzéseimben ritkán csalódóm, és most sem kellett.

Egy erős regényt találtam a csodálatos borító alatt.  Egy olyan regényt, amelynek sikerült megérintenie. (Először a Semmi óta, ami akkor nagyon kiakasztott.) Ennél is könnybe lábadt a szemem, itt már az olvasás közben – a Semminél is végig bennem lappangott és nem tudtam semmit tenni.

Igaz előtte is hallottam a könyvről, mivel egy ideig a csapból is ez folyt. Nagy elvárásokkal kezdtem bele.Még sose hallottam olyanról, hogy egy férfi egy 16 éves lány szemszögéből írna. Érdekes volt.

 Ebben a könyvben mindenkit csak szeretni lehet, főleg ezért nehéz olvasni – rossz, amikor fájdalmuk van azoknak, akiket megszerettünk.
Kedvencem: Isaac, szegény Isaac, rájárt a rúd. De csak semmi spoiler, nem fogok semmit elárulni.

Idézet tőle: 

„Én vesztem el a szemem világát, és ő nem tudja feldolgozni.”

Meglepődtem, mert az előző olvasmányom pont az Anne Frank naplója volt, így még ahhoz is kaptam plusz infókat. A vége tartogatott meglépetéseket. Körülbelül ekkor kezdett hatni az eddigi információáradat.
Sokkolt, de nem sírtam, mert mindenki azt mondta, ezen zokogni kell/fogok/nembíromki de nem is tudom, persze ez nem azt jelenti, hogy nem érintett meg, hanem azt, hogy én ilyen típusú ember vagyok.
 
Biztosan bennem marad, ez a könyv mély nyomokat hagyott.

Idézet:

"Egyes turisták azt gondolják, hogy Amszterdam a bűn városa, holott valójában a szabadság városa. Csakhogy a szabadságban a legtöbb ember a bűnt látja."

Nyáron a film is a mozikba kerül. (Már nagyon várom)

A kérdésre még nem igazán válaszoltam, elég sok molytársamnak szüksége volt zsebkendőre, de ez nálam kimaradt. (Azért, ha olvassátok legyen nálatok, hátha kell )
:) 

Oké? Oké. :)                                                10/10