Ki ez a lány, aki majdnem annyi idős, mint én. Ki ő? Miért ír könyvet?
Megnéztem a vele készült interjúkat, videókat, oldalakat, amik
fent vannak az interneten.
Nickelback-et hallgat
*-* <3
Fülszöveg:
Vajon ki állítja azt, hogy az
egypetéjű ikreknek belülről is hasonlítaniuk kellene? Hát, nem! Ott van például
Feltser Luca, aki színötös tanuló, cserkészetre jár, és sohasem hazudik. És
Feltser Zita, akit leginkább csak a csinos ruhák és Nagy Marci smaragdzöld
tekintete érdekel. Ez a könyv az ő titkos, párhuzamos naplójuk, melyet a
hetedikes tanév kezdete óta vezetnek: Luca dátumozva és az élményeket pontozva,
ahogy kell; Zita pedig csak úgy, ahogy érzi...
Ha hiányzott már, hogy első kézből
értesülj a tinik életéről, a suliban és azon túl, akkor neked találták ki ezt a
könyvet, amelynek szerzője ugyanúgy tizenhárom éves, mint főhősei, és akikkel
együtt fog felnőni a titkos napló további fejezeteiben!
Saját kritika:
Nemrég voltam hetedikes. Még
tisztán emlékszem rá. Nem vagyok idősebb az írónőnél szinte semmivel. De ez a
könyv reális, teljesen úgy van megírva, ahogy két egymástól teljesen különböző
lány megírta volna 13 évesen. DE NEM EGY IKERPÁR. Érezni, hogy az író nem alkotja
tagját egy ikerpárnak, jó esetben csak ismer ikreket, de simán lehet, hogy még
azt sem. Nem hiteles a történet ikerpár szála. Ugyanabban a családban két
ugyanannyi idős lány – akik mellesleg ugyanúgy is néznek ki –, hogy élhetnek
ennyire más látásmóddal? Ugyanazok a szülők nevelik őket, ugyanabban a
környezetben élnek, de mégis teljesen más az értékrendjük, az erkölcsi normájuk,
és ez nekem nagyon nem tetszett.
Tehát a könyv egy és óriási hibája
az volt, hogy a szerző egy ikerpárról írta.
A naplóforma nem hiba, hiszen ha valami,
akkor ez az, ami sose megy ki a divatból. Sosem lehet elcsépelt.
Nekem a betűkkel nem volt sok bajom
– sokan panaszkodtak, hogy olvashatatlan –, persze kicsit nehezebb volt olvasni,
de el akartam olvasni, és aki el akarja, az el is tudja. Persze, ha nem ekkora
betűkkel lenne írva, akkor nehezen lenne 150 oldal. (Így 289).
Zita:
Jobban a szívemhez nőtt, mint Luca.
A csaj laza, menő, életigenlő, élvezi az életet, viszont egyáltalán nem együttérző,
és nagyon hiú.
Idézet a naplójából:
„úgy lefagytam, mint otthon a
Firefox”- teljesen mai tinédzserhez illő fogalmazás, poén, ez volt az a rész,
amikor rájöttem, hogy „Zita” sokkal több van a mai fiatalok között.
Luca:
A jó kislány, aki a legkevésbé se
laza, a cserkészettel teljesen kikészített, (nekem is van olyan barátnőm, aki
cserkészetre jár, de ő nem ennyire kötött) görcsösen akar megfelelni és mindig
mindenből jót szeretne, igazi maximalista, egyáltalán nem hiú, de annál inkább
emocionális, nagyon nem hasonlít a testvérére, aki olyan mintha az ellentéte
lenne.
Idézet a naplójából:
„a természet szép látványt
nyújtott” – ilyet tényleg 13 évesek szoktak a naplójukba írni? Még egyetlen lánnyal
se találkoztam, aki ehhez hasonlóan fogalmazott volna (bárhol, nemhogy még a
naplójában).
Lucánál még egy dolgon
felháborodtam:
Ha szólnak neki, egyből megy, még
akkor is, amikor Agatha Christie: Tíz kicsi néger című könyvének annál a
részénél tart ahol kiderül, hogy ki volt a gyilkos.
Ki ne akarná azt a részt egyből elolvasni?
Mindkét szereplőnek vannak jó és
rossz tulajdonságai, tehát nem egyszerűen csak jók és rosszak a szereplők,
hanem a szerző hagyja őket mindkettőnek lenni. Ezért jár a piros pont.
A könyv most modernnek számít,
nagyon is. Még egy éve sincs, hogy íródott, néhány dolog viszont már most is elavult.
Gondoljunk bele 4 év múlva mennyit
fogunk nevetni ezen a könyvön. Hogyan éltek a tinédzserek, miket csináltak stb.
Igen, pozitív dolgokat akartam írni erről a könyvről. De
elég vegyes lett, mert ha az ember megtalálja a
pozitív dolgokat természetes, hogy a visszáját is megleli. Abból pedig (mármint
negatív dologból) van elég.
Érdemes volt kiadni, mert tanulságos,
és ritkán olvashatunk szövegeket egy igazi tinédzsertől.:)
A könyvhöz készült trailer is:
A könyvhöz készült trailer is:
Úgy összességében: 3/10
Linkek:
