Bexi – civil nevén Budai Rebeka – második albumának sikere, egy londoni út és a Nagy Márkkal való el sem kezdődött kapcsolatának vége után hirtelen elveszti a talajt a lába alól. Geriben csalódnia kellett, Márk szóba sem áll vele, de talán a zenei sikertelenségtől rendül meg leginkább. Szerencsére még mindig mellette áll a családja, valamint Anti, Evelin, Körte, az agyontetovált menedzser, és a Fogd be Aszád vérbeli trolljai. Így a szakmai és magánéleti mélypont sem tarthat sokáig…
Leiner Laura újabb könyve.
Pont a múlt héten számoltam utána, hogy ez hányadik LL
könyvem. Nem gondoltam volna, de már a 15 és ez engem is meglepett. Nagyon úgy
tűnik, hogy Laura végig kíséri az egész tinédzserkoromat: olvastam már tőle a
Szent Johannáról, fesztiváloztam, szilvesztereztem, több tehetségkutatónyi időt
végigizgultam és még mindig tud, ha nem is feltétlen drasztikusan mást, de
újabbat mutatni.
Ebben a kötetben is folytatódott Bexi története, a téma
tehát újra a tinisztárság és annak az árnyoldalai. Bexi megint a tehetségkutatós
felhajtás és a szerelmek között őrlődik. Az első fejezet elég mélyről indít,
ami voltaképpen bíztató, mert innen csak felfelé vezethet az út… Főszereplőnk
mélyponton van, mindenből elege van, szenved. Ennek kicsit örültem is, mert
ebben is van valami igazán tinis és mikor már kezdtem volna elhinni, hogy ez
most egy olyan történet lesz, ahol a csaj egy egész köteten keresztül magában
tépelődik, akkor Laura behozza a hatalmas rózsaszín boldogságbuborékot és
megpróbálja beleerőltetni Bexit. Ez azonban nem sikerül valami jól, mert egy
kis darabkája, az orra vagy a fülcimpája, mindig kilóg a buborékból és akkor
megérezzük, hogy milyen a kegyetlen valóság, ami a buborékon kívül van. Eközben
nekünk, átlagos tiniknek igyekszik bemutatni a sztárélet bonyodalmait, például hogy
nem mindegy, hányat adsz el a lemezedből, hogy hova hívnak, hogy mennyit keresel
és még az sem, hogy kivel fotóznak le. Ebben a kötetben főleg mindennek a sötét
oldalát mutatja (lásd a sok szenvedés Geri miatt), és azt, hogy azért egy
„celeb” sem tehet meg mindent. Azért megvannak a három kötet óta állandóan
visszatérő (pozitív) hozadékai is a csillogásnak, mint például a „premier
előtti vetítés” „szponzorcuccok” vagy a „jegyek bárhová”.
Bexi továbbra is semleges szereplő marad, valahogy nem lehet
hozzá közelebb kerülni, nincs ami különösebben izgalmassá tenné a karakterét.
Szerintem a csajban nincs semmi extra. Teljesen átlagos tini, mint Leiner Laura
legtöbb főszereplője. Énekelget, dalokat ír, szenved aztán boldog, ennyi.
Nagy Márk, a SRÁC (csupa nagybetűvel) továbbra is idegesítő,
szerethetetlen alak. Borzalmasan buta, de jó szándékú. Nekem még mindig nem
sikerült megkedvelnem. (De az olvasók nagy része, ha jól láttam igazi „Márker”
és még matricákat is gyűjtene róla, ha lehetne.)
Körte, a család, ASZÁDÉK, Evelin minden mellékszereplőnek
pont annyi rivaldafény jutott amennyi kellett, egy picivel sem több, tudjuk,
hogy ott vannak, de mégsem látjuk őket sosem igazán. Van köztük komoly, vicces,
barátságos, cuki, érthetetlen. mindenkinek elég egy erős tulajdonság, amivel
még épp beazonosítható marad.
A könyv mindezek ellenére olvastatja magát. Tulajdonképpen
nem is tudom, hogy a megszokás vagy a sorozatfüggőség-e az, ami miatt elolvasom
az egyébként nem is szimpatikus főszereplők további hányattatásait? Talán, mint
minden eddigi könyvét, a humora menti meg. A tipikus Laurás humoron nem is
tudok magamban nevetni, és ez annyira feldobja a történetet, hogy a végén még
meg is szeretem. Mindenesetre lesz még alkalom, hogy ezen rágódjak, mert mint
az előzőek, ez is hosszú sorozatnak ígérkezik.
A borító borzalmasan fest. No comment. Kiadás éve: 2015
Kiadó: L&L kiadó
Oldalszám 424 oldal
Képek forrása: weheart.com
Összeségében: 5/10
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése