2014. február 20., csütörtök

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben


Ezt a könyvet nem kaptam, hanem nyertem. Akkor még nem tudtam milyen kincset adnak a kezembe. De idővel természetesen erre is fény derült, és most elmondom róla a véleményemet. 

 Tartalom: 
„Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” "Bezzeg…" – mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.

Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

 Katinak, a főszereplőnek nemhogy az unokája, de még a dédunokája is simán lehetnék. Ez így most belegondolva nagyon is furcsa, hiszen akkor az ő lánya (akinek ugye el akarta mesélni a történetet) az az én nagymamám lenne. 
Ez a regény sok molynak kimaradt a kamaszkorából én viszont pont jókor találkoztam vele.
Most majdnem annyi idős vagyok, mint a hősnő (már csak pár hónap), bár én még nem tervezem a férjhezmenetelt, és az is igaz, hogy nem kopogtat a háború.
Végre egy lány, aki nem annyira tehetős. Komolyan mondom, a mai tiniregényekben állandóan a gazdagok vannak a középpontban.

 Ez a történet nagyon is reális, aranyos, ártatlan, korhű és szívszorító.



Igazából nem erre számítottam, és ha lehet, kicsit több izgalmat raktam volna bele. És persze kíváncsi lettem volna arra, mi lesz a kettejük történetének a vége.
Egy dolog iszonyatosan irritált : Kati becézése. Ki a csuda hívná úgy a kedvesét, hogy "Fókapofa"? 
 
Persze a történet maga gyönyörű, nagyon szépen kidolgozott és átgondolt.

Viszont így, hogy nem én írtam, nem bántam volna egy epilógust (kíváncsi természet vagyok). Így nincs kijelölve a történet befejezése, magamnak kell kitalálnom. 

Ez a mű természetesen itt marad a könyvespolcomon és megbecsült helye lesz.  

Úgy összességében: 9/10

Eredeti megjelenés : 1966

1 megjegyzés :

  1. Megláttam a címet, és valami símogató melegség járta át a lelkem. Hisz én ezt olvastam annakidején, úgy 10-15 évesen. Imádtam!

    VálaszTörlés