Anna és a nagy francia lamúúúr

 Fülszöveg:
Anna nagy várakozással tekint végzős évének kezdete elé atlantai középiskolájában, ahol van egy remek munkája, egy hűséges legjobb barátnője, és egy alakulófélben levő, ígéretesnek tűnő kapcsolata. Így aztán eléggé elkeseredik amiatt, hogy Párizsba kell költöznie egy bentlakásos iskolába – egészen addig, amíg ott nem találkozik Étienne St. Clairrel, aki okos, sármos, gyönyörű, szóval tökéletes… lenne, ha nem volna foglalt. De a Fények Városában a vágyak valahogy mindig utat törnek maguknak. Vajon a szerelmes majdnem-ek éve a hőn óhajtott francia csókkal ér véget? Stephanie Perkins a romantikus feszültséget mindvégig sistergőn, a vonzalmat pedig magas hőfokon tartja debütáló regényében, amely garantáltan megbizserget minket a fejünk búbjától a lábujjainkig és megolvasztja a szívünket.

Szerintem....

Amikor még csak a fülszöveget olvastam, nem keltette fel az érdeklődésemet ez a könyv, de beleolvasva egy egyszerű nyelvezetű és felépítésű, klisékkel teli regénnyel találtam szemben magam. Ez egy könnyed, csajos olvasmány, amit szerintem pont jókor olvastam (abban a korban vagyok és lelkileg is tökéletesen be tudtam fogadni). Szuper volt, megnevettetett (ami sokszor a fordításnak is köszönhető). A történet aranyos volt, és még csak a főszereplőnk sem volt reménytelen eset. A könyv nem valami rövid, az írónő nem sieti el a dolgokat, lassan, komótosan halad és így az ember biztosan nem kap szívrohamot. De mégiscsak, mindent összevetve ez egy jól megírt sablonsztori.

Adott egy lány, aki Párizsba költözik, hogy egy amerikai iskolába járjon. Alapjában véve nincs semmilyen különösen jó (és rossz) tulajdonsága sem. Kicsit hasonlított Renire a Szent Johanna Gimiből, mert sokat sírt és szenvedett, ami alapjáraton persze nem baj, csak ebből  túl sok volt. Szinte állandóan gyötörte valami. Viszont szimpatikus lett, mert kritikákat ír és mindenféle filmeket megnéz (filmmániás, akárcsak Flóra a D.A.C-ban). És persze adott egy helyes srác, aki tökéletesnek tűnik (és természetesen az is), mindene megvan, minimum két nyelven beszél, és jajj mindenképpen kell neki egy hangsúlyos gyengeség is, ami miatt még cukinak is tartjuk. (Elárulom, tériszonya van, akárcsak Négyesnek a Beavatottban.)

Borító: Nekem nem igazán jönnek be a Vöröspöttyös könyvek borítói, ez sem nyerte el a tetszésemet. Nem illett a történethez.

Itt a történet trailere:

Találtam tumblr oldalt is ahova csak a könyvvel kapcsolatos képeket válogatják ki

Itt nézheted!  

Írónő: 

Dél-Karolinában született és most Észak-Karolinában él férjével és macskájával. Tinédzser korában felnőtt könyveket olvasott, de egyszer egy barátnője elcipelte moziba a Neveletlen hercegnő naplójára és annyira megtetszett neki, hogy el is olvasta. Azóta csak tiniirodalmat olvas és ír. Egész életében könyvekkel dolgozott, volt könyvesbolti eladó, könyvtáros, majd végül író lett. Egy hónapot töltött Párizsban, úgy írta meg ezt a könyvet, nem nagyon tud franciául, ezért a barátai segítettek neki. Saját bevallása szerint a könyvében használt francia szavaknak a felét se tudja kiejteni.

Eredeti cím:  Stephanie Perkins: Anna and the French Kiss
Eredeti megjelenés: 2010
Fordító: Pásztor Judit

A fordítás csodás volt. Szinte úgy éreztem, mintha magyarul írták volna.

Kiadó: Könyvmolyképző
Oldalszám:  384 oldal

Úgy összeségében : 9/10