a szívszorítás garantált és a "vízálló szempillaspirál használata ajánlott"
Fülszöveg:
Louisa Clark
elégedett az életével: szereti a csendes kisvárost, ahol születése óta,
immár huszonhat éve él, a munkáját a városka egyik kávézójában. Szereti a
családját, a mindig hangos, zsúfolt házat, ahol apjával, anyjával, az
Alzheimer-kóros nagyapával, a család eszének tartott nővérével és annak
ötéves kisfiával él. És talán még Patricket is, a barátját, akivel már
hét éve vannak együtt. Egy napon azonban Lou szépen berendezett kis
világában minden a feje tetejére áll: a kávézó váratlanul bezár, és Lou,
hogy anyagilag továbbra is támogathassa a családját, egy harmincöt éves
férfi gondozója lesz, aki – miután egy motorbalesetben teljesen
lebénult – depressziósan és mogorván egy kerekes székben tölti napjait…
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?
„Igazán gyönyörű könyv. Nevettünk, mosolyogtunk és sírtunk, mint a kisgyerekek – egyszerűen muszáj elolvasni!” (Closer)
„Varázslatos és szívszorító. Olvasás közben vízálló szempillaspirál használata ajánlott.” (Marie Clarie)
Szerintem... a történet ügyesen lavíroz a szerelem, a boldogság és a halál közt.
Írónő:" Jojo Moyes (aki keresztnevét a Beatles együttes Get back című dalában szereplő Jojoról kapta) tíz évig dolgozott az Indepent újságírójaként, majd állását feladta, és főfoglalkozású író lett. A Mielőtt megismertelek megírására egy teljesen lebénult rögbi játékosról szóló hír ihlette, melyet a rádióban hallott. Az írónő kétszer is elnyerte „Az év romantikus könyve” díjat. Jojo Moyes Essexben él férjével és három gyermekével."
Fordította: Lányi Judit
Kiadó: Cartaphilus
Eredeti megjelenés: 2012
Will Traynor gyűlöli az életét: hogy is ne gyűlölné, amikor egyetlen nap alatt mindent elveszített? A menő állása Londonban, az álomszép barátnője, a barátai, az egzotikus nyaralások – mindez már a múlté. A jelen pedig nem is lehetne rosszabb: nem elég, hogy önállóságától és méltóságától megfosztva vissza kellett térnie a szülővárosába, ebbe az álmos és unalmas városkába, a szülei birtokára, most még egy új gondozót is felvettek mellé, anélkül hogy kikérték volna a véleményét. Az új lány elviselhetetlenül cserfes, idegesítően optimista és borzalmasan felszínes…
Lou-nál és Willnél különbözőbb két embert keresve se találhatnánk. Vajon képesek lesznek-e elviselni egymást, és -pusztán a másik kedvéért- újraértékelni mindazt, amit eddig gondoltak a világról?
„Igazán gyönyörű könyv. Nevettünk, mosolyogtunk és sírtunk, mint a kisgyerekek – egyszerűen muszáj elolvasni!” (Closer)
„Varázslatos és szívszorító. Olvasás közben vízálló szempillaspirál használata ajánlott.” (Marie Clarie)
Szerintem... a történet ügyesen lavíroz a szerelem, a boldogság és a halál közt.
Több történetszál is fut egymással párhuzamosan, elsősorban
a kvadriplégiás (négy végtagja béna) férfi (Will) és a gondozója (Lou) közt
marha lassan kibontakozó szerelem. A másikban pedig az anya megpróbálja
elfogadni a fia döntését.
Délutánokat töltöttem el ezzel a lehangoló, mégis elbűvölő regénnyel, egy fotelben. Miközben kint gyönyörűen sütött a nap én a szobámban ültem és egy gombóccal a torkomban bújtam a könyvet. Azért is jó ilyeneket olvasni, mert az ember rájöhet, hogy nem is olyan nagyok a saját problémái. Be kell vallanom, volt, hogy le kellett raknom a könyvet, mert annyira elkomorodtam és igen, néhány könnycsepp is kigördült. Sajnos nem vízálló volt a szempillaspirálom és mire befejeztem és a tükör elé álltam úgy festettem, mint egy panda. Utoljára azt hiszem, a Titanicon sírtam ennyit, nem vagyok egy sírós fajta. (De el kell ismerni, az mindenkit, megríkat.) Ez is (akárcsak a DiCapriós film) egy bámulatos szerelmes sztori, aminek a végén bömbölni lehet. Meg akár az elején is (ha valaki annyira érzékeny)
A karakterek:
Délutánokat töltöttem el ezzel a lehangoló, mégis elbűvölő regénnyel, egy fotelben. Miközben kint gyönyörűen sütött a nap én a szobámban ültem és egy gombóccal a torkomban bújtam a könyvet. Azért is jó ilyeneket olvasni, mert az ember rájöhet, hogy nem is olyan nagyok a saját problémái. Be kell vallanom, volt, hogy le kellett raknom a könyvet, mert annyira elkomorodtam és igen, néhány könnycsepp is kigördült. Sajnos nem vízálló volt a szempillaspirálom és mire befejeztem és a tükör elé álltam úgy festettem, mint egy panda. Utoljára azt hiszem, a Titanicon sírtam ennyit, nem vagyok egy sírós fajta. (De el kell ismerni, az mindenkit, megríkat.) Ez is (akárcsak a DiCapriós film) egy bámulatos szerelmes sztori, aminek a végén bömbölni lehet. Meg akár az elején is (ha valaki annyira érzékeny)
A karakterek:
Will egy zsémbes makacs férfi, aki az extrém
dolgoknak élt, és nem szereti, ha irányítják őt, ami
így elég nehéz, mert mind a négy végtagja lebénult és tulajdonképpen
semmit sem tud egyedül csinálni. Valamilyen szinten meg is értettem, hogy miért
szeretné megölni magát. Itt hozza be a történetbe az írónő az eutanáziát (mint
fontos történeti szálat).
Lou egy kicsit pesszimista fiatal lány egy kisvárosból,
amiből még szinte sose tette ki a lábát. A könyv során meg kell tanulnia élvezni
az életet és a végén kiderül, hogy sikerül-e kilépnie a komfortzónájából vagy teljes
depresszióba esik.
Borító: Egy (szerintem) átlagos borító, ami mégis nagyon illik a könyvhöz, amelyiket én a kezemben tartottam az puhaborítós volt és ráadásul kölcsönkönyv is, így nagyon nagyon vigyáztam rá (kb. tényleg mint egy hímes tojásra).
Borító: Egy (szerintem) átlagos borító, ami mégis nagyon illik a könyvhöz, amelyiket én a kezemben tartottam az puhaborítós volt és ráadásul kölcsönkönyv is, így nagyon nagyon vigyáztam rá (kb. tényleg mint egy hímes tojásra).
Írónő:" Jojo Moyes (aki keresztnevét a Beatles együttes Get back című dalában szereplő Jojoról kapta) tíz évig dolgozott az Indepent újságírójaként, majd állását feladta, és főfoglalkozású író lett. A Mielőtt megismertelek megírására egy teljesen lebénult rögbi játékosról szóló hír ihlette, melyet a rádióban hallott. Az írónő kétszer is elnyerte „Az év romantikus könyve” díjat. Jojo Moyes Essexben él férjével és három gyermekével."
Fordította: Lányi Judit
Kiadó: Cartaphilus
Eredeti megjelenés: 2012
Oldalszám: 488 oldal
Eredeti cím: Me Before You
Úgy egészében : 8/10
Tetszett a kritikád! :)
VálaszTörlésMegkérdezhetem, hogy miért vontál le 2 pontot?