Kiera Cass: Az Elit, avagy a második menet

A könyv előző részét itt értékeltem: A Párválasztó

„Ha egyszerre két embert szeretsz, válaszd a másodikat, mert ha az elsőt igazán szeretted volna, nem szerettél volna bele a másodikba.”

Fülszöveg:
A PALOTÁBA 35 LÁNY ÉRKEZETT. CSAK HATAN MARADTAK.
A Párválasztót 35 lány kezdte meg. Mostanra azonban már csak az Elitnek nevezett csoport maradt versenyben Maxon herceg szerelméért, s a harc ádázabb, mint valaha. Minél közelebb kerül America a koronához, annál jobban meg kell szenvednie azért, hogy végre megtudja, kihez húz valójában a szíve. Minden Maxonnal töltött pillanat olyan, akár egy tündérmese, csupa lélegzetelállító, csillogó romantikus kaland.
De ha a palotában meglátja őrt állni első szerelmét, Aspent, újra hatalmába keríti a vágyakozás az élet után, amit még közösen terveztek el. Americának rettentően szüksége lenne egy kis időre. Míg azonban ő a kétféle jövő lehetősége között vergődik, az Elit tagjai pontosan tudják, hogy mit is akarnak – s egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy Americának lehetősége nyílik választani…

 „Mintha az Éhezők viadala (leszámítva a véres jeleneteket) és a Nagy Ő (leszámítva a véres jeleneteket) elegye lenne. Cass ügyesen szítja America és Maxon vágyát, de közben nem hagyja kialudni a lány első, tiltott szerelmének parazsát sem." – Publishers Weekly

 
Szerintem.... 

Ebben a könyvben láttam meg igazán, hogy az írónő tud úgy írni, mintha ő maga lenne a könyv. Mármint ezt nem úgy értem, hogy a könyv is tud írni, hanem hogy tökéletes tündérmese-feelinget tud kölcsönözni a könyvnek ezzel a stílussal. Szinte láttam magam előtt a csodaszép ruhákat, a káprázatos filmszerű helyszíneket, éreztem azokat a fenséges illatokat és néha úgy gondoltam, hogy az én cipősarkaim kopognak a palota kihalt folyosóin. (Pedig úgy nem könnyű belehelyezkedni egy könyvbe, ha az ember a metrón ül, és ráadásul mobilról olvas, de ennek a könyvnek mégis sikerült teljesen elvarázsolnia.) Ez a kötet ott kezdődik, ahol az előző abbamaradt. Abban, a tempóban, stílusban és ugyanazokkal a bonyodalmakkal.

 Főszereplőnk, America, öt lánnyal versenyez (na itt én is teljesen ledöbbentem, mikor fogytak el ennyire?) a koronáért. Mint ahogy már fentebb említettem, a könyv nem halad túl nagy tempóban, így aztán van időnk és energiánk a főhősnőnk hezitálásán rágódni, és persze vele együtt szenvedni. Nem tud dönteni (bevallom néha még én, a totális Maxon-fan is meginogtam) a két férfi között, hogy „kettesként”, katonafeleségként éljen-e nyugodt életet vagy hercegnéként próbálja meg ezt az elnyomó társadalmi rendszert megszüntetni. Neki mindkettő fontos. Az első nagy szerelmétől nem bír elszakadni, és az mindenképpen tesz is róla, hogy ez ne következzen be, főként amikor a hősnőnknek már egy ideje egy másik, a herceg felé is húz a szíve, mert mégis milyen lány lenne az, aki a nyugodt életet választja a világmegváltás helyett. Szóval végül is érthető, hogy ennyit hezitál, de ennyi idő már éppen elég volt, nagyon remélem. És ha America olvassa ezen soraimat, tekintsen vissza a bejegyzésem elején lévő idézetre és nézzen rá úgy, mintha ezeréves bölcsesség lenne. Köszönöm.

Tetszett nagyon, hogy a legtöbb szereplő a tündérmesék fekete-fehér világával szemben bonyolultabb személyiségnek bizonyult, jó volt látni, amikor elgyengült, vagy amikor végre kiállt azért, amiben hisz. Itt nem lehet igazán senkit se a jó, se a rossz oldalra sorolni, mindenkiben van jó és rossz is.

 Aztán egyszercsak belém nyilallt (pont a 4es6oson) a felismerés. A csudába, ez a világ kegyetlenebb, mint gondoltam. Ez a Párválasztó tulajdonképpen irgalmatlanul kemény harc a koronáért. Ha valaki megszegi a játékszabályokat, akkor azért kemény büntetés jár (lásd Marlee esetét). Rá kellett jönnöm, hogy ez mégsem egy habos-babos tündérmese.

 Óriási bánatom viszont, hogy ebben a részben se tudtunk meg sokat a világukról, a hétköznapi élet apróságairól, vagy hogy máshol mi történik (csak egy icipicit). Szívesen belepillantottam volna mások fejébe (mondjuk a két férfiéba, bár aki tud angolul, azt vigasztalhatja a tudat, hogy Kiera Cass írt egy-egy novellát az ő szemszögükből.)

  

Borító: Ennek a sorozatnak, egyszerűen káprázatosak a borítói (a szívem mélyén mégiscsak habos-babos mesére vágytam volna?) Igen, tudom, hogy nagyon sok borítót imádok, de ez az egyik nagyon nagy kedvencem.

A könyv befejezése után is éreztem azt az „azonnal kérem a következő részt” érzést. De most már csak pár nap van a befejező kötet megjelenéséig így nyugodt szívvel várom hogy mikor csaphatok már le rá. (Május 6.)

Az írónő:
Kiera Cass a Radford University  diákja volt, jelenleg családjával a virginiai Blacksburgben él. A The Siren című fantasyregényét magánkiadásban jelentette meg 2009-ben. Kiera életében megközelítőleg tizennégy fiút csókolt meg. Egyikük sem volt herceg. Könyveiről, videóiról és sütiszeretetéről az olvasók a kieracass.com oldalon tudhatnak meg többet. 

Kiadó:Gabo

Oldalszám: 282

Eredeti cím:  Kiera Cass: The Elite

Eredeti megjelenés: 2013

Fordító: Gázsiti Mila

A következő rész  (azaz a harmadik) trailere:

 Úgy összeségében: 8/10