2014. március 11., kedd

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig, avagy hogyan sikerülhet egy fogalmazás kísérlet hajnali kettőkor

Igen, nekem is kellett erről fogalmazást írnom. Gondoltam próba-szerencse felteszem ide. :)

Tartalom: (Szerintem felesleges mert mindenki ismeri)

Szerintem...

Légy jó mindhalálig...

Móricz Zsigmond "Légy jó mindhalálig" regényét 1920-ban adták ki. Olyan személyes, fájdalmas élményekről ír, hogy azt is gondolhatnánk, ez valójában önéletrajzi írás, és Móricz a saját gyermekkori szenvedéseit idézi fel a regényben. A író maga azt is tagadta, hogy ez vádirat lenne a debreceni kollégium ellen. Egyik levelében így ír erről:
"Nyilas Misi tragédiájában nem a debreceni kollégium szenvedéseit írom meg, hanem a kommün alatt s után elszenvedett dolgokat [.] Én akkor egy rettenetes vihar áldozata voltam. Valami olyan naiv és gyerekes szenvedésen mentem át, hogy csak a gyermeki szív rejtelmei között tudtam megmutatni azt, amit érzetem , s lám, az egész világ elfogadta, s a gyermek sorsát látták benne."
Mégis biztosak lehetünk benne, hogy saját élmények nélkül Nyilas Misi története nem sikerült volna ilyen szívfacsaróra. Móricz is éppen olyan szegény családból származott, mint regényhőse. Misit és öt testvérét nagyon nehéz körülmények  között neveli ács apja és folyton dolgozó édesanyja.
Misinek minden krajcár számít, de szülei adományát mégis visszaküldi; hogy ne legyen még nagyobb teher a családon, maga is munkát keres. Ezek a körülmények (a nyomor és a nélkülözés) kísértetiesen hasonlítanak Móricz gyermekkori éveire Prügyön, ahol ahogy ő mondta a "feledhetetlen szenvedés éveit" élte át. Igazából ez a történet egy kisfiú szenvedéstörténete. (Én inkább az "Egy kisfiú szenvedései" címet adtam volna neki, bár a Légy jó mindhalálig igazán hátborzongató és már előre sejteti, hogy tragikus történetről lesz szó.) Nyilas Misivel minden rossz megesik, ami csak egy iskolában a gyengébbekkel megeshet. Sokan csúfolják, piszkálják, lekezelően bánnak vele, pedig ő semmi mást nem szeretne igazán, mint a kis Nyilas Misiből igazi Nyilas Mihály lenni. Hiába jeles tanuló , becsületes, szerény, szorgalmas, segítőkész, ezeket a tulajdonságokat a diáktársak sem akkor, sem most nem értékelik, Misi hiába igyekszik felnőttként helytállni sosem kerülhet az iskolai hierarchia csúcsára. Nyilas Misi a debreceni kollégiumban egy ártatlanul szenvedő "lúzer".
A történetet vázlatpontokba "sűrítik" a fejezetek elején lévő rövid összefoglalók, amelyek inkább a fejezetek hangulatát adják vissza, semmint a pontos eseményeket rögzítenék, mégis ha csak ezeket olvasnánk is el, megéreznénk az egész regény hangulatát.

Ebben a regényben egy ártatlan, tapasztalatlan kisgyerek úgy kerül szembe a felnőttek világával, a lopással, csalással, hazugsággal és vádaskodással, hogy nincs rá felkészülve. Rossz látni, hogy milyen jóhiszeműen és kedvesen bánik azokkal, akik kihasználják. Nem érti, hogy mi történik vele, de teljesen átérzi az igazságtalanságot és majdnem belehal a csalódásba. Hiába "happy end" a vége, reménykedünk, hogy Misi meggyógyul és sokkal jobb iskolába kerül, jó emberek közé, akik talán nem bántják majd, mégsem múlik el az a rossz érzés, hogy ami megtörtént, azt már nem lehet jóvá tenni.


Eredeti megjelenés: 1920
Író: Móricz Zsigmond
Képek forrása: www.wikipedia.com; www.bookline.com

2014. március 4., kedd

Tammara Webber: Easy- Egyszeregy

Ez a könyv egy érzelembomba. Egy érzelem robbanás. 

Tartalom:

Egy ismeretlen megmentő.
Egy nyugtalanító titok.
A szerelem nem mindig sima ügy…
A fiú figyelte a lányt, de nem ismerte őt. Aztán egy váratlan összecsapás jóvoltából a megmentőjévé vált…
Tagadhatatlan vonzerő hatott közöttük. Ám a múlt, amelyen a fiú kemény munkával igyekezett felülkerekedni, és a jövő, amelybe a lány őszinte hitét vetette, azzal fenyegetett, hogy elszakítja őket egymástól.
Csak együtt vehették föl a harcot a fájdalom és a bűntudat ellen, nézhettek szembe az igazsággal, és találhattak rá a szerelem nem várt erejére.

 Nekem sok rész előre kiszámítható volt. (Ez az egyik ok, amiért nem lett kedvenc.) Bár nagyon is gördülékenyen lehet olvasni, szinte olvastatja magát. Letehetetlen. (Ezt az támasztja alá, hogy hajnalban fejeztem be.) A történet egyre morbidabbá válik a könyv közepétől. Persze tudom, hogy ez is a valóság, meg reális stb. De ilyen dózisban inkább elkeseredett próbálkozásnak tűnik, hogy az olvasó nehogy egy pillanatra is elunja magát.

A borító szerintem rossz választás. Nem tetszik a kép, annyira beeszi magát az ember agyába, hogy már nem is tudja a főszereplőket máshogy elképzelni.
A történetbeli srác külseje eleve nem nyert meg, de ez ízlés kérdése - nekem egyszerűen nem szimpatikusak a hosszabb hajú piercinges, tetkós srácok.
Tehát szerintem a srác nem vonzó, a csaj meg jóval idősebbnek tűnik, mint ahogy  a szerepe írja. 

Szereplők: 
Nincsenek eltúlozva, a reakcióik egyes fordulatokra teljesen reálisak. Nem tökéletesek. 

A főhősnőnk egy eredeti, kreatív csaj, aki után bomlanak a pasik, és minden esetben a tökéleteset tudja kiválasztani  (akivel évekig együtt lesznek), ez valamilyen szinten abszurd.
Ennek ellenére cselekedetei, viselkedése alapján inkább egy lúzernek kikiáltott szereplő lenne. Komolyzenét hallgat és nagybőgőzik, persze minden tanítványa belé van esve. Ezen felül állandóan otthon kuksol ("semmiben sem vagyok benne" magatartás). És még így is. Tulajdonképpen a kisujját se mozdítja. 

Lucasról pedig már a fentebb kifejtettem a külsejével kapcsolatos ellenszenvemet, de ami a lelkét illeti (tehát belül): csodálatos. Kedves, aranyos, zárkózott és még sorolhatnám.

A könyv hosszúsága számomra tökéletes, de most meg nem kellett volna epilógus.. (jobban szeretem én magam elképzelni az ilyesfajta történetek végét.)  
 


Tammara Webber kislánykorában szeretett bele az olvasásba, és rövidesen az írásba is. A középiskolában borongós szerelmes verseket költött, tizenkilenc évesen vetette papírra első fél regényét (majd véletlenül leszecskázta a munkahelyi iratmegsemmisítőn). Reményteli romantikus lélek, aki azért imádja a hepienddel végződő regényeket, mert a való életben éppen elég történet zárul hepiend nélkül. Középiskolai szerelméhez ment feleségül, három gyermek édesanyja. Férjével és a kelleténél több -felnőni egyáltalán nem óhajtó-macskájával Texasban él. 

Úgy összességében: 5/10
Eredeti megjelenés: 2012  (magyarul: 2013)
 Kiadta : Könyvmolyképző Kiadó (Vörös pöttyös könyv  )
Honnan szereztem: Könyvtár 
Képek forrása: www.tammarawebber.com

2014. március 2., vasárnap

Mit akarok mostanában olvasni avagy mi is porosodik most a polcon?

A polcomon most, így a vizsgaidőszak után gyűlnek az olvasásra váró könyvek. Kezdenek többen lenni mint amennyivel elbírok. :)

1. Markus Zusak: A könyvtolva

Nemrég kaptam kölcsön egy kedves barátnőm nővérétől, már régóta vadásztam, megvenni nem akartam, előjegyeztetni pedig nem lett volna értelme mivel csak 3 hónap múlva jutna hozzám. Türelmetlen vagyok. 

2. Jennifer E. Smith : Vajon létezik szerelem első látásra?

Nemsokára fogom megvásárolni (pár nap) az egyik moly társamtól. Nagyon várom már. 

 3. Veronica Roth: A beavatott

Egyszerűen rám mosolygott a könyvtárban.


4.  Joanne Harris : Csokoládé

Anya megvette, és így a szóbeli után meg is kaphattam. 

 5. Kiera Cass: A Párválasztó 

Szintén a könyvtárban talált rám mint oly sokan. :)

6.Jennifer L. Armentrout : Obszidián


Barátnőm elolvasta, megszerette, megvette és szeretné ha én is elolvasnám.  (Ilyenek az igazán jó barátnők.)

7. Emily Brontë : Üvöltő szelek


Igen, igen nagyon hajlok a barátnőim véleményére. Ezt a művet Hani ajánlotta mivel most ez a kedvenc könyve. :)

8. F. Scott Fitzgerald : A nagy Gatsby 


Ha már egyszer belekezdtem, be is fogom fejezni.
 

 9. Tamara Webber: Easy- Egyszeregy 

Úgy érzem ezzel, még ma este végzek. Igazából csak azért került a listába mert szeretem a kilences számot és mert egy listát szerintem nem lehet csak simán a 8. pontnál abbahagyni. 


 

2014. február 20., csütörtök

Fehér Klára: Bezzeg az én időmben


Ezt a könyvet nem kaptam, hanem nyertem. Akkor még nem tudtam milyen kincset adnak a kezembe. De idővel természetesen erre is fény derült, és most elmondom róla a véleményemet. 

 Tartalom: 
„Bezzeg az én időmben nem csavarogtak fiúkkal a lányok.” "Bezzeg…" – mondják mindenre a felnőttek. Katit azonban nem érdeklik a régi történetek, ő most tizenöt éves, most szerelmes, most akar boldog lenni. Csak az első bál éjszakáján ébred rá: 1941-et ír a naptár, amikor a történelem, a felnőttvilág bármikor elszakíthatja őt szerelmétől, akár örökre is.

Fehér Klára könyve az egyik legnépszerűbb ifjúsági regény. Mi lehet a titka? Talán az, hogy egy ilyen szomorú korszakról is képes bölcs derűvel mesélni. A szeretni való szereplők, a humoros helyzetek a mai olvasó számára is közelivé, átélhetővé teszik Kati és Laci történetét.

 Katinak, a főszereplőnek nemhogy az unokája, de még a dédunokája is simán lehetnék. Ez így most belegondolva nagyon is furcsa, hiszen akkor az ő lánya (akinek ugye el akarta mesélni a történetet) az az én nagymamám lenne. 
Ez a regény sok molynak kimaradt a kamaszkorából én viszont pont jókor találkoztam vele.
Most majdnem annyi idős vagyok, mint a hősnő (már csak pár hónap), bár én még nem tervezem a férjhezmenetelt, és az is igaz, hogy nem kopogtat a háború.
Végre egy lány, aki nem annyira tehetős. Komolyan mondom, a mai tiniregényekben állandóan a gazdagok vannak a középpontban.

 Ez a történet nagyon is reális, aranyos, ártatlan, korhű és szívszorító.



Igazából nem erre számítottam, és ha lehet, kicsit több izgalmat raktam volna bele. És persze kíváncsi lettem volna arra, mi lesz a kettejük történetének a vége.
Egy dolog iszonyatosan irritált : Kati becézése. Ki a csuda hívná úgy a kedvesét, hogy "Fókapofa"? 
 
Persze a történet maga gyönyörű, nagyon szépen kidolgozott és átgondolt.

Viszont így, hogy nem én írtam, nem bántam volna egy epilógust (kíváncsi természet vagyok). Így nincs kijelölve a történet befejezése, magamnak kell kitalálnom. 

Ez a mű természetesen itt marad a könyvespolcomon és megbecsült helye lesz.  

Úgy összességében: 9/10

Eredeti megjelenés : 1966

2014. február 15., szombat

Varró Dániel: Szívdesszert

-kis 21. századi temegén
 Napok óta mindenhol szerelemre bukkanok, ezért most egy szerelmetes, csodálatos rigmusokat tartalmazó kis olvasmányt ajánlok.

Tartalom:
Varró Dániel verseskötete a szerelem külső és belső helyszíneit veszi számba, mint egy kis szerelmi enciklopédia. A kapualjakat és mozikat, strandokat és libegőket, reggeleket és estéket, féltékenységet, boldogságot. A költőtől megszokott könnyed, játékos hangba ezúttal egy kis keserűség is keveredik. Rímjátékokban azonban most sincs hiány, és a témát változatos költői formákban járja körül a kötet, az elégiától a makámáig, a szonettkoszorútól az SMS-versig. 
A verseskötet most hangoskönyv formájában jelent meg, melyet Mácsai Pál előadásában hallgathatunk meg.



Saját vélemény:
 
Ez nem egy könyv, inkább egy versgyűjtemény,  a szerelemről.
Egy kapcsolat története. A szonett azt boncolgatja, hogyan is szeretne szakítani, míg a mellette álló versek mind-mind a fülig szerelmes állapotot idézik. 

Szerelem volt első olvasásra.

Mivel nemrég volt Valentin nap (tegnap), gondoltam kirakok valami szerelemmel kapcsolatos bejegyzést. Egész héten ezt a verseskötetet bújtam (mivel regényre nem nagyon volt időm), lassan haladtam vele, egyenként ízlelgettem ezeket a kis szösszeneteket, amik valami eszetlen jól vannak „megkomponálva”. Volt, amit sokáig ismételgettem magamban és volt,hogy csak úgy, egy random pillanatban (például kémiaórán) eszembe jutott néhány sora és olyankor lehetetlen nem mosolyogni.
Valakinél láttam molyon, hogy ezt a kötetet egy desszertes dobozhoz hasonlítja, és a versek mind-mind különböző kis édes, gyengéd, ínycsiklandozó bonbonok. Köztük van marcipános, étcsokis, mogyorós, joghurtos stb.

Az illusztrációk szerintem túl modernek (ebben a nagyon modern könyvben), el tudtam volna képzelni valami nagyobbat, valami színeset, valami virágzót (vagy éppen száradtat).
Még sokszor át fogom böngészni.
Kedvenc szösszeneteim:
„azt írom + most 1 smsbe
hogy beléd vagyok kedvesem esve
vágyak dobálnak partra kivetnek
billentyűzárát oldd ki szívednek”
„ A szíved mint a megszáradt perec, törjön ketté, ha véle mást szeretsz.”

Mindenkinek tiszta szívből ajánlom ezt az aprólékosan kidolgozott édességet.

Úgy összességében: 10/10 

Varró Dániel 1977-ben született Budapesten.

Eredeti megjelenés: 2007
Kiadó: Magvető 
Rácz Nóra illusztrációival


Honnan szereztem:  Könyvtár (és sajnos lassan vissza kell vinnem)